Az idén 20 éves Ölveti Blues Band, 1989. -ben több  éves nyugat-európai utca, és kocsma zenélés után, Amszterdamban alakult meg.

1990.- ben a három alapító tag hazatért, hogy az eredeti elképzelések szerint, egy rythm&blues együttes alakításához zenészeket toborozzanak.
Ebben az időszakban játszott a zenekarban Dorogi Barbara, Dr. Valter, Oláh Andor, akik évekkel később meghatározó alakjai lettek a magyar Blues életnek.
1997.-ben több nyilvánosságra azóta sem hozott studió munka után, a Crossroads records gondozásában kereskedelmi forgalomba került a Pocsolyába léptem címet viselő kazetta, melynek címadó szerzeményét a Takáts Tamás DBB. tolmácsolásában már az egész ország ismerte.
Eközben a zenekar excentrikus előadásmódjával állandó szereplője lett a nagy  fesztiváloknak (Sziget, Efott, Hegyalja ) és az ország Blues kocsmáinak.
2003.-ban készült el a következő, kimagasló hangszerelésű album, Jó reggelt Blues címmel. Az anyagot az RNR Media kiadó gondozta.
Az alapító tagok közül többen újra nyugatra távoztak, ahonnan új inspirációkkal tértek haza.
Tagcserék után 2008.-ban  több nemzetközi bluesfesztiválon szerepelhetett a banda a németországi 17. Rother Bluestage-on, valamint az Ausztriai Bourbon street bluesfesztivál vendégeként. Több klubkoncertet adtak Prágában és Brnoban, ahová 2009-ben visszahívást nyertek egy 4-5 állomásos cseh miniturné jegyében.
2009. márciusi Rockinform magazin exluzív cd mellékleteként megjelent az együttes harmadik albuma, Te és én címmel.

2009 július 24-én Németországban sikerrel vendégszerepelt az együttes,

Joe Bonamassa világhírű amerikai blues gitáros-énekes elő zenekaraként!

A debreceni Ölveti Blues Band sikeres külföldi koncertek után 2009 -ben többek között, a Sziget blues színpadán, az internacionális szigetlakók előtt, és a Magyar Dal Napján  mutatta be tudását és igazolta, hogy a cívisváros nem csak a velük egyidős Tankcsapdát adta a hazai zenei életnek.

Karen Carroll és a Mississippi Grave Diggers neve számos közös fellépés és sikeres turné után mára már összeforrt, és fogalommá vált a hazai blues életben! Szuggesztív előadásmód, felhőtlen jókedv és fergeteges muzsikálás jellemzi a zenekar telt házas koncertjeit. A Mississippi Grave Diggers, a tradicionális fekete ritmusok, a roma swing és bebup , a folk blues, és fiatalos groovok ötvözésével hamísítatlan jazz és világzenei fűszerezést ad a kortárs Blues világának.
A zenekar frontemberét, Karen Carrollt, a „fekete boszorkát”az egyik leghitelesebb énekeseként tartják számon a nemzetközi kortárs blues életében. Olyan nevekkel említik együtt, mint Koko Taylor vagy Etta James.
A zenekar repertoárjában szereplő standard műsort nagy sikerű, saját szerzemények teszik színesebbé, melyekből különleges hangzásvilág bontakozik ki. A hangszeres párbeszédek és az improvizációk biztosítanak teret a folyamatos megújulásnak, mely koncertről koncertre új élményekkel ajándékozza meg a közönséget.

Koncertjein Karen Carroll a Mississippi Grave Diggers-vel életre kelti a pillanat szülte blues magával ragadó jelenét, bizonyítva a műfaj sugárzó öröklétét.

A Gryllus kiadó gondozásában megjelenő, első élőzenei lemezüket elsőként a Gödör Klubban vásárolhatjuk meg, a Bluespatika Jamboree Fesztiválon!

Ezt a nevet meghallva mindenkinek az In The Summertime (Nyáridőben) című szám ugrik be, amivel 1970-ben a zenekar feltűnt,és mely dal szinte példa nélküli módon hét hétig vezette a brit slágerlistát. A zenekar körüli „Mungomania” akkortájt,  már-már a Beatles körüli felhajtást kezdte idézni.  Bár a kezdeti évek  zajos sikere idővel csendesebb lett, a zenekar mindmáig működik, és sikeresen koncertezik.
Az együttes folytonosan változó tagsága mellett az állandó pont: Ray Dorset (1946. március 21., Ashford, Middlesex) énekes-gitáros és dalszerző.
Kezdetben  a csapat könnyen emészthető slágerzenét játszott az akkor még fel nem talált „unplugged” stílusban, amely a blues, a skiffle és a ún. jug band irányzatokon alapult. Az akusztikus gitár mellett bendzsót, nagybőgőt és ütőhangszerként mosódeszkát, valamint hagyományos zongorát használtak. Ezzel kiríttak az akkori pop piacot elárasztó elektromos bandák közül. Nemsokára azonban ők is beadták a derekukat és áttértek a dob-basszusgitár ritmus szekcióra. A váltás személycserékkel járt. Felsorolni is hosszadalmas lenne, ki mindenki fordult meg közel négy évtized alatt a Mungo Jerry soraiban. Az eredeti felállásban Ray Dorset mellett Mike Cole (nagybőgő), Paul King (gitár, kazoo, jug), Colin Earl (zongora) és Joe Rush (washboard) játszott.
Az „In The Summertime”  sikere mellet még több sikerszámot jegyzett a zenekar, mint a „Baby Jump”, „Alright Alright Alright”, „You Don´t Have To Be In The Army” vagy a „Lady Rose”.
A Mungo Jerry együttessel már találkozhatott személyesen a hazai közönség, hiszen 1972 nyarán felléptek a budapesti Kisstadionban.
1987-ben Dorset az egykori Fleetwood Mac gitáros Peter Green és a néhai Vincent Crane (billentyűs – Atomic Rooster) társaságában a Katmandu elnevezésű blues szupergruppal elkészítette az „A Case For The Blues” című albumot.
2003-ban Ray német muzsikusokkal vette fel az „Adults Only” lemezt Mungo Jerry Blues Band név alatt. A lemezen olyan klasszikusnak számító dallamok csendülnek fel, mint a Goin´ Down Slow, One Bourbon, One Scotch & One Beer, vagy a Rock Me Mama.
A harmadik évezredben tehát blues zenekarként működik a Mungo Jerry! A Gödör kulbba azonban a nosztalgia jegyében érkezve, a már- már klasszikusnak számító slágereikkel várják a közönséget.

Házigazda zenekar Petendi Vintage Tom és bandája.

Vendégek: Szagán György, Fekete Jenő, Johnnie Shepperd,/ Sk/, Gyo /NL/, Halper lászló, superman